2013. november 4., hétfő

Kitartás!


Sziasztok,
ez a bejegyzés teljesen rendhagyó lesz, mert most nem egy újabb részt olvashattok, hanem egy úgymond kis szöveget, amit majd a végén remélhetőleg mindenki meg fog majd érteni, és minden egyes olvasóm pozitívumként fogja venni majd,hogy elmondom nektek ezt, és, hogy ezt őszintén megosztom mindenkivel.
Nem szeretnék nektek csalódásokat okozni, és mivel tudom, hogy sokan nem vagytok benne a blog hivatalos Facebook csoportjában, ezért is gondoltam erre,hogy most itt leírom nektek ezt a kisebb őszinte szöveget.

Remélem sokan megértetek majd, és köszönöm ha ezt elolvassátok.
Puszi: Berni.



Gondolom nagyon sokan észrevettétek már,hogy hetente egyre kevesebb részt hozok. Próbálom a részek óriási kihagyását több rovattal, és több érdekességgel kipótolni, mikor hozok nektek egyet. Sajnos már páran jeleztétek is ezt nekem, és kérdeztétek is, hogy miért van. És most nagyon röviden ezt szeretném veletek megosztani:
sok minden összejött így az éltemben ebben az évben is, legfőképpen az iskola miatt. Mert ez az évek az egyik legnehezebb, mert gyakorlatra kell járnom, sok a munka, persze örömömre kapok szabadnapokat is így napközben, de hétvégén szintúgy dolgoznom kell, és elmegy a legtöbb szabadidőm. És ha hétköznap van szabadnapom, akkor mégis mit tudok csinálni, hogy ha rám akaszkodnak a többi gondok?
Ott a tanulás a munka mellett, és ez a kettő dolog szinte most a legfontosabb az életemben, legalábbis annak kellene lennie, de sajnos ez az én esetemben nem így zajlik.
Nem bírom ezt a kettő dolgot együtt, számomra újdonság, új terület, sok új ember, új élmények, és beláttam idővel: nekem ez nem megy.
Régóta terveztem már, és pár hónapja sikerült a szüleimnek is bevallanom, hogy nem megy, új iskolába szeretnék járni. Természetesen ők ezt megértették, nagy szerencsémre és támogatnak. Ez az iskola váltás folyamat jelenleg is zajlik, holnap délelőtt 11 órára megyek be a kiszemelt iskolába, óriási gyomorgörcsökkel már most a hasamban, és akkor mi lesz velem holnap? Még magam sem tudom. Csak kérlelek mindenkit, és mindent, hogy gondoljanak rám és lélekben is erősítsenek abban,hogy jól döntöttem, hogy átvesznek. 
Hogy jó az az út amin megyek, hogy jó az amit elterveztem amit szeretnék csinálni és amit be szeretnék fejezni. Ez az a pár dolog ami miatt sajnos csúsznak a részek, és ami miatt nem igazán vagyok aktív a FB csoportban sem, egy szóval: sajnálom.
De amint az életem helyrerázódik, úgy mint amilyen ezelőtt is volt, azonnal újra regenerálódok, és máris visszatérek, hogy boldoggá tegyem magamat, és titeket is!
Természetes akad szabadidőm, ahogyan ezt már veletek is megosztottam, de összecsapott, hanyag munkát nem szeretnék kiadni a kezemből csak azért,hogy ne hiányoljátok a részeket, mert akkor meg azt fogjátok mondani-persze teljesen jogosan is- ,hogy többet akkor nem olvastok, felesleges, ha ennyire felszínes az egész. Ha az "író" nem ad bele mindent és hozza a formáját, ha úgy tűnik,hogy nem szereti azt amit csinál, amit nyújt mindenkinek!
Így megkérlek titeket,hogy: várjatok. Legyetek türelmesek, pár hét és visszatérek,méghozzá egy nagyon jó ÚJ résszel, és egy nagyon jó, nagyon szép ÚJ téli kinézettel, hiszen az oldal minden évszakban teljesen megújul, és ez most nem maradhat el.

Köszönöm ha ezt elolvassátok, és megértetek engem.
Meg ha nem is értetek meg,akkor is legalább tudjátok,hogy miről van szó, és nem azért nincsen rész mert lusta vagyok,mert nincsen kedvem megcsinálni, hiszen imádom ezt, a blogot, a témát, Eleanor-t, a divatot, mindent nagyon szeretem amit itt csinálok, és amit itt megosztok veletek részről, részre. És köszönöm nektek azt,hogy ennyien olvastok, már miattatok is megéri ezt csinálni, nem csak az én álmaim miatt.♥


Addigi elérhetőségeimet röviden megadom a számotokra:

2 megjegyzés:

  1. Helló!
    Teljesen megértem. :) Nem is kéne elvárnunk hogy folyamatosan részeket hozz.:)
    -Bella xx

    VálaszTörlés
  2. Szia,
    köszönöm így utólag is,hogy te is megérted. Ez természetes,igen, de én úgy éreztem,hogy ezt meg kell osztanom veletek,hogy ezt el kell mondanom nektek:)
    Puszi,Berni

    VálaszTörlés